Írtam már korábban ezekről a gyönyörűséges magokról!

Tavaly tavasszal elszórtam a gyógynövényes zacskó tartalmát. (évekig állt a fiókban, korábban nem találtam neki helyet.)
Abban az évben nem nagyon ment semmire, kis nyeszlett növénykék nőttek ki, de a kamillából akkor is lehetett már bőven szüretelni.

De idén!!!
Gigamega lándzsás útifű, kamilla fogadott.


 Szedtem is néhány levél útifüvet, és elkészítettem az idei év első lándzsás útifű szirupját.


Nagyon sok recept kering a neten, lehet keresgélni.
Gyógyhatásairól, további receptekről ITT is olvashattok!
A sajátomról pontos mennyiséggel nem tudok beszámolni, mert ez nekem egy súlyos hiányosságom. Túlságosan nagyvonalúan veszem az arányokat, nem mérek, csak úgy szemre, érzésre készítem a dolgokat, így aztán képtelen vagyok ugyanazt produkálni mégegyszer.

Sokáig igyekeztem ezen változtatni, de nem sikerült.
Mostmár elfogadom, hogy ez nálam már csak így működik, és mindenkinek jobb lesz, ha ezt elfogadja. :)
/és nem idegesítik ezen a hiányosságomon magukat halálra / és engem sem : )/

Na de akkor az elkészítése:

1 akkora marék friss levél, amit a kezemmel átérek. (mint egy közepes virágcsokor).
1 fél marék kakukkfű

Ezeket leforrázom egy kevéske vízzel. (amennyi ellepi).

Miután kihűlt, aprítóban összeaprítottam.
Újra melegítettem, kevertem bele egy kicsi mézet, (ízlés szerint) és ezt hagytam kihűlni.

Ekkor jött a vacillálási része. Leszűrjem? Neszűrjem?
Végül úgy döntöttem, hogy hagyom így állni egy éjszakát, és leszűröm. (Fontos szempont volt, hogy Katica, mint a legköhögősebb gyerekem, szívesen megegye.)

Tehát másnap barna üvegbe átszűrtem az egészet, és biztonság kedvéért beraktam a hűtőbe.

Hát ennyi.