Mikor megláttam ezt a textílkutatós paplanhuzatot, amit egy nagyon Kedves ismerősömtől kaptam, egyből láttam benne ezt a szoknyát. Nem is gondolkodtam másban a felhasználása terén.
"Kedves Ismerős", még egyszer nagyon köszönöm, hogy gondoltál rám!!!!!
Ennek a piperetáskának a "maradékából" varrtam ezt a kislány szütyőt.
Horgoltam egy kis díszt az aljára és a tetejére is a záródás megoldása végett.
Annyira hálás ez a fazon, nem is igen keresek új neszesszer szabásmintát.
Én nagyon szeretem, mert annyi lehetőséget rejt magában. Ugyanebbe a fazonba dolgoztam bele télen a szalaghímzést is.
Van egy nagyon szép mintám, amit szeretnék meghímezni, de a Székely közös hímzéssel is piszkosul le vagyok maradva és előbb azt szeretném befejezni.
Ez a két kismadár annak a szép mintának egy kis részlete.
Már tudom, hogy nem oldalt kellett volna nyitva hagynom, hanem a hátulját ennek is két részből kellett volna összerakni, és kitömés után ott összeöltögetni.
Na sebaj, "jó pap is holtig tanul", és hol vagyok én a "jó paptól"....