Az úgy kezdődött, hogy 1998 év végén beiratkoztam Felber Irén kezdő foltvarró tanfolyamára, Kőbányára.
Miután befejeztük a tanfolyamot, úgy gondoltuk, hogy nem széledünk szét, hanem ahányan tudunk, együtt maradunk, és keresünk magunknak valami helyet, ahol rendszeresen varrhatunk. (Nincs is jobb a közös varrásnál.)
Végül Sashalmon, a Corvin Művelődési Házban kaptunk helyet, és kb. 8-an megalakítottuk a Corvin Foltvarró Kört.
Mivel kevesen voltunk (egy átlagos foltvarrócsoport azért ennél nagyobb létszámú), ezért szinte csak az országos kiállításokra készültünk nagy gonddal és volt két szép kiállításunk is. Általában teljes egészében kézzel varrható technikákat választottunk, hogy tényleg megélhessük a közösen varrás élményét, és ne csak otthon, magányosan géppel készüljünk a kiállításokra.
2003-ban a pápai kékfestő témájú Országos Foltvarró Kiállítást mi nyertük ezzel a Hawai technikájú, teljes egészében kézzel készült munkánkkal. (kb.1,50 x 2 m ?)
Sajnos csak a róla készült képeslapot tudtam lefotózni.
(a négy sarkon lévő blokkokat én varrtam)
Aztán 2006-ban két tragédia, sajnos az egyik a csoportvezetőnk volt és két baba születése végül oda vezetett, hogy az aktív pár tag úgy gondolta, hogy inkább becsatlakoznak más csoportok életébe.
Nekem nagyon hiányzott a csoport, nem tudtam beilleszkedni már működő nagy csoportokba.
Nagy szívfájdalmamra a közös munkákból nem sikerült kapnom egyet sem, pedig nagyon szerettem volna, ha nálam is lehet egy a sok közül.
Aztán a múlthéten mégis hozzám kerülhetett ez a csoda MOLA technikával készült faliképünk, ami azért nem nyert (a zsűri szerint), mert a színei nem tradícionálisak.
Pedig gyönyörű munka ez is, nagyon szerettem varrni, (már nem tudom, hogy melyiket varrtam én).
Mikor kivettem a zacskóból könnybe lábadt a szemem. Hirtelen láttam magam előtt az összetolt asztalokat, ahogy rakosgattuk a blokkokat, rásütött a nap....
Nagyon szerettem ezt a képet varrni és most itt lehet nálam!!!!
Szombaton Pjulcsynál találkoztunk páran, remélem lesz belőle valami....
jó társaságban beszélgetni - mégjobb!
és eközben még horgolni is! - a legjobb!!!!
A mamuszok alapmintáját én innen vettem. (elnézést kérek mindenkitől, akikre még hivatkozhatnék, de én már réges-régen ezt a linket mentettem le magamnak).
A szemszámokat természetesen átalakítottam, mert három különböző méretben készítettem el.
A legnagyobbat izlandi gyapjúfonalakból, a két kisebbet sk. festett tolnai kétágú gyapjúfonalból horgoltam.
Gyorsan lejegyzem, míg el nem felejtem, hogy márc. 8. körül elvetettem a palántának szánt paradicsom illetve paprika magokat.
A paradicsomokat hűvösebb, a paprikákat melegebb ablakpárkányra tettem, mert ők így szeretik.
Aztán a hétvégén végre lehetett kicsit komolyabbat is kertészkedni. Miután a földet Gábor előkészítette nekem, (és mert most sajnos két hétig nem tudok Nagykörűbe menni) elszórtam a sárgarépa magokat váltott sorokba a dughagymával. (amit nem szórtam, hanem duggattam).
Az idén egy kicsivel még nagyobb területet fogunk beültetni.
Most így néz ki, még... de én látom a lelkiszemeim előtt, mikor a répa könnyed ruhája lengedezik a szélben, és a hagymák egyenes derékkal állnak mellettük . Olyan az, mint egy bál..., mintha táncolnának! (mondjuk mezőségit ;-) )
A paradicsomokat hűvösebb, a paprikákat melegebb ablakpárkányra tettem, mert ők így szeretik.
Aztán a hétvégén végre lehetett kicsit komolyabbat is kertészkedni. Miután a földet Gábor előkészítette nekem, (és mert most sajnos két hétig nem tudok Nagykörűbe menni) elszórtam a sárgarépa magokat váltott sorokba a dughagymával. (amit nem szórtam, hanem duggattam).
 |
Most így néz ki, még... de én látom a lelkiszemeim előtt, mikor a répa könnyed ruhája lengedezik a szélben, és a hagymák egyenes derékkal állnak mellettük . Olyan az, mint egy bál..., mintha táncolnának! (mondjuk mezőségit ;-) )
Egy elgyengült pillanatomban vettem magamnak egy ilyen csizmát, még a télen.
Mikor viselem, valami hasonlót érzek, mint kamasz koromban. (kissé polgárpukkasztó). "Polgárok" igaz nem nagyon alkottak róla véleményt, de ismerősi köröm bátrabb férfi tagjai hangot adtak értetlenségüknek, miszerint nem is értik, hogy hogyan lehet egy ilyen tárgyért pénzt adni?
Hogy lehet ezt nem érteni? :-)
Mióta Zsófi lányom bőrét teljesen rendbehozta egy kecsketej szappan, ellenhálhatatlan vágyat éreztem arra, hogy én magam készítsem el Neki.
Persze a hagyományos, disznóölésekhez kapcsolódó szappanfőzés már nagyon rég óta érdekel, de az, ezidáig csak vágyálom maradt.
Nemúgy, mint a most oly nagy divatnak örvendő házi szappan készítés.
Hetek óta ezzel kelek, ezzel fekszem. Kismillió oldalt átolvastam, jegyzeteltem, kalkuláltam. Aztán beszereztem az olajakat, a lúgot, és nekiálltam. Eddig még csak ennyi készült, van köztük levendulás, natúr és tejsavós. A kecsketejeset a jövőhéten készítem majd el.
Ezek már két hete pihennek, lassan kiosztom őket a családban tesztelésre.
Nagyon tetszenek a sütit utánzó szappanok, találtunk is a lányaimmal a MESKA-n egy készítőt, aki olyan élethű szappanokat készít, hogy nem lehet éhesen nézegetni őket, mert az ember beleszédül. (pláne ilyenkor a böjti időszakban), de énhozzám ezek a tömbszerű (puritánabb) szappanok állnak. Igaz, én nem is akarom ezeket kiárusítani, családi felhasználásra szánom őket. (és valószínű nem is lennék képes ilyen csodaszappanokat készíteni ;-) )
Láttatok már ilyen szépet?
A Vámházkörúti Vásárcsarnokban lévő TÁJBOLTban (Élő Tisza) lehet ezt a gyönyörűséget kapni. Hamarosan gyógynövényes változatban is lesz!
Én február közepén, egy tavaszias napon eltettem a télikabátomat, mondván "vége a télnek"!
Persze azóta se jön a tavasz, sőt....
De nem adom fel, ha nem akar jönni, akkor én megvarrom! (megvárom);-).
Igyekszem, festek, fonok, de jelen pillanatban huszonsok kislányszoknyát varrok az ovis néptánccsoportnak!
