A múlt hétvégén Hermann szabadon lett engedve. Sajnos mi nem lehettünk jelen, de a nagy eseményt a férjem felvette nekünk. Nagyon - nagyon érdekes volt. 

Hermann nem akart elmenni. 

Az egy dolog, hogy a dunsztosüvegből nem akart kiszállni, úgy kellet a répalevéllel együtt kihúzni, amin ült, de utána se akart elröppenni.

Amikor végül csak nekiindult, nem bírt messzire szállni, és ahogy Gábor a kezével elhúzta az cserjén a leveleket, hogy a kamera rá tudjon a lepkére fokuszálni, egyszercsak rámászott a kezére. Ott csücsült egy darabig.

Kicsi bözdörgetés után elreppent, tett egy egészen pici kört, aztán visszaszállt Gábor ruhájára.

Végül hagyta, hogy a férjem rárakja egy almafa virágra.