Péntek este esett. Olyan régen nem éreztük az eső illatát, Nagykörűben legalább 6 hete nem esett, de...
Szegény Hajni  szakadó esőben, fejére húzva a dzsekiét tekergette a borostyánokat  a "pavilonokra".
A szél is nagyon fújt. Én már a lelki szemeim előtt láttam, hogy ha ez így marad, reggel milyen látvány fogad majd bennünket!
Miután befejeztem este az én részemet, elköszöntem mindenkitől, Hajni még távolabbról utánam kiáltott, hogy
"imádkozzál".
Biztos, hogy nagyon sokan imádkoztunk, hogy még "egy napot adjon", aztán jöhet a nagy zuhé, mert mi is tudjuk nagyon kéne a földeknek.

És reggel arra ébredtem, hogy besüt a verandára a nap. A szinesedő vadszőlő csak úgy szikrázott.

ODAADTA!!!!
Megkaptuk még ezt a napot, mert annyira készültünk rá. Nagyon kevés pénzből, nagyon nagy lelkesedéssel állt össze a "Nagykörűi Nagy Befőzés".

Egész nap gyönyörű idő volt!

Néhány fotó a teljesség igénye nélkül:

a forgatag:

Fürjtojások és belőlük készült tészták. (Róluk sincs sajnos kép)

folyt.köv. lent