

Pannikánk ma 11 éves. (te jó ég, de öreg vagyok) Virág helyett levendulát kap az ajándéka mellé, ami természetesen megint könyv lesz. Lehet, elkéne már egy új könyvespolc is.:-))


Ezekkel a keresztszemesekkel kezdődött az én kézimunkák iránti szeretetem. Több, mint 12 éve hímeztem őket, a nap sajnos kicsit megszívta a színüket. Ekkor szerettem bele a gyógy- és fűszernövényekbe is, tehát a téma adott volt. Mind a két szenvedélyem azóta is tart, bízom benne, hogy kitart még úgy 50 évig.

Végre elkészültem a zabos tarisznyával. Néha én is zabos voltam a varrása közben. Eszméletlen kemény lett. Golyóálló táskaként is remekül alkalmazható. A farmer anyag is elég vastag volt,én balga "felmosó rongyot" tettem bélés anyagnak, plusz a hátlap. A tűzéstől még merevebb lett.Egy cicás asszonyságnak varrtam ajándékba, de lehet, hogy nem adom Neki oda. Még alszom rá egyet. Valahogy nem lett az igazi.
Ma egész délelőtt a veteménnyel"bajlódtam". Se varrógép, de számítógép. Szegény kertemet kicsit elhanyagoltam az utóbbi időben. Mindennap foglalkoztam vele egy kicsit, de az édes kevés volt. Csak az utakat mire kigazoltam.....
A szarkalábak teljesen benövik az egész veteményt. Majd a szívem szakad meg, mikor már tényleg muszáj kihúznom néhányat, mert annyira rossz helyen van.
Cukkinik és a rebarbarák. Ezek is több helyen vannak a kertben, ahol találta nekik helyet.
Az üvegházban a parikat Gábor tegnap este tisztességesen megkarózta, így már sokkal szebbek. Tele vannak virággal.
Az első darabot ebből a láncból a középső lányomtól (Zsófitól) kaptam. Középső csoportosként készítették az oviban anyák napjára. (Azóta már sokat készítettünk itthon is, mert remek ajándék.) Szerencsénkre hihetetlen kreatív óvónénikkel és dadussal tölthették a gyerekek a négy évet, minden évben valami nagyon igényes dolgot készítettek. Ez sütőben süthető gyurmából készült. A technika lényege a bejgli módszer. Kinyújtott alap lap, bele különböző vékony hurkácskák, feltekerni, kicsit még hengergetni és már vágható is a tárcsácska. A márványosnál meg egyszerűen csak össze kell keverni a színeket. Minnél tovább kevered, annál homogénebb. Teljesen új színeket is létre lehet hozni. Ujj beggyel szétlapítani és tűvel átlukasztani. Sütőben sül. Damit, apró gyöngy és zár. Kész is a remek ajándék. Az iskolai vásárra is készítettünk a nagyobbik lányom(Panni) osztályával és nagy sikere volt a lányok között. Szerintem felnőttként is remek szórakozás ilyet készíteni.
Elkészült egy újabb táska. Ez sem az enyém lesz, anyukámnak varrtam. Megint az utolsó pillanatra hagytam, ezért nincs túlbonyolítva a minta. Nem tudom fogok-e én még valaha foltos dolgot varrni? Bvedono féle táska , amit én IKEA-s anyagból varrtam és csipkével díszítettem
Épphogy elfogyott a bodza, nyakunkon az eper szezon.
Ma korán reggel elkezdtem gyűjteni a télire szárítani való fűszer és gyógynövényeket.Nem szedem le egyszerre mindet, mert akkor biztos a végére megutálnám az egész műveletet. Vannak olyan növényeim, amik télen csak a nagy fagyok előtt szedek le. (kakukkfű, zsálya). A rozmaringot meg sem szárítom, az olyan jó helyen van, hogy télen is gyönyörű. A rozmaringos bor nagyon finom. Aránylag sokat készítek belőle.
Most majoránnát, kaprot szedtem télire, mentát és citromfűvet meg frissen teának. A kaprot csak lemélyhűtöm, de a majoránnával pepecselni kell, mire a leveleit leszedem a szárról és megszárítom. Folyamatosan kell a tőről vágni a friss hajtásokat, de azért hagyok jónéhány tövet felvirágozni a méheknek és egyéb repülő rovaroknak. Nagyon jó mézelők. Forró nyári napokon csak úgy döng a kertnek ez a szeglete.
Ez a ceruza tartó is a férjemnek készült születésnapjára. Katicával (2 éves) együtt nemezeltük. Roppant ügyesen "simogatta" az alap lapot, ja a színeket is rá bíztam. Tulajdonképpen ezt Ő készítette apának, én csak asszisztáltam. Egyszóval összeszedtük a gyapjút, szappanoztuk, nemezeltük. Én, ha kicsikkel nemezelek, (oviban szoktam foglalkozásokat tartani ), akkor kenőszappant használok. Sokkal egyszerűbben lehet vele dolgozni, nem kell a szappanra senkinek sem várnia, nem olvadozik a vízben elmerülve sem semmi. Katicának is bekevertem egy adagot és azzal gyömöszölte össze az alapot. A mintát én raktam rá, azután rákerült egy kiürült konzervdobozra. Szépen rádolgoztuk, görgettük. Szappant kimostam belőle. Miután megszáradt az aljára és belülre filcet ragasztottam.Talán most megoldódik az örök probléma, hogy sosincs meg apának egy ceruzája sem. A helye már megvan, csak vissza kell rakni oda.





